A kiválasztottak                                                                                   Február 17.

Márk 1,16: „Amikor a Galileai-tenger partján járt, meglátta Simont és Andrást, Simon testvérét, amint hálót vetettek a tengerbe, mivel halászok voltak.” (RÚF)

 

MÁTÉ 4,13-22; MÁRK 1,16-20; LUKÁCS 5,27; JÁNOS 5,38

 

Jézus soha nem választott apostolt a vallási rendszerből. Mind a tizenkét tanítványa olyan ember volt, akit nem az egyházi világból választott. Nem azért, mert Isten nem hitt azokban, akik vallásosak voltak. A vallási rendszerhez tartozók többsége viszont egyáltalán nem hitt Istenben.

A vallásos emberek egyik leggyakrabban elkövetett hibája az, hogy önmagukban bíznak. Úgy gondolják, hogy Isten a nagy szentségük vagy a különleges képességeik miatt fogja használni őket.

Pál ezt mondta: „Sőt azokat választotta ki Isten, akik a világ szemében bolondok, hogy megszégyenítse a bölcseket, és azokat választotta ki Isten, akik a világ szemében erőtlenek, hogy megszégyenítse az erőseket, és azokat választotta ki Isten, akik a világ szemében nem előkelők, sőt lenézettek, és a semmiket, hogy semmikké tegye a valamiket.” (1Kor 1,27-28; RÚF)

Azok az emberek, akik felismerik a saját korlátaikat, a saját alkalmatlanságukat, szükségszerűen jobban függnek Istentől. Isten akarja így. Az Úr mindig olyasvalakit keres, aki felismeri, hogy ő semmi, így Isten cselekedhet rajta keresztül. (2Krón 16,9)

Ahelyett, hogy a saját kötelezettségeidre és feladataidra gondolnál, csak mondj igent az Ő képességeire!