Isten belelát az életünkbe                                                                         Február 11.

János 4,19: „Az asszony így felelt: Uram, látom, hogy próféta vagy.” (RÚF)

JÁNOS 4,4-26

Ehhez nem kellett különleges ítélőképesség az asszony részéről. Jézus mindent tudott róla: elmondta neki az élete legbizalmasabb részleteit. Egy ilyen eset után bárki felfogta volna, hogy Jézus próféta.

Ez az asszony hirtelen ráébredt, hogy nem csupán egy emberrel van dolga. Isten szólt hozzá. Mi volt a reakciója? Témát váltott. Felvetett egy doktrinális kérdést az istentisztelet megfelelő helyét illetően; bármit felhozott, csak hogy elterelje magáról Jézus figyelmét.

Mind hajlamosak vagyunk falakat építeni az életünk bizalmas részletei köré. Félünk megengedni bárkinek – különösen Istennek –, hogy belelásson. Isten azonban már ismeri, és a teljes szívünket akarja.

Jézus visszavezette ezt az asszonyt az Istennel való személyes kapcsolatának kérdéséhez. Az imádat helye vagy formái nem voltak fontosak. Isten olyan embereket keresett, akik megnyitották a szívüket – még a rejtett zugokat is –, hogy ott vehessen lakozást.

Sátán ma is igyekszik rávenni minket, hogy mindennel foglalkozzunk, kivéve az egyetlen dolgot, ami számít. Isten azt akarja, hogy szellemben és igazságban imádjuk Őt. Ennél kevesebb nem elég.